Az Európai Bizottság várhatóan ma nyújtja be szavazásra azt a jogszabálytervezetet, amely az orosz fosszilis energiahordozókról – különösen a földgázról – való leválást célozza meg. Bár a tegnap megtartott Energiaügyi Tanács ülését követően már megismerhettük a javaslat egyes elemeit, most újabb részletek láttak napvilágot.
Az orosz–ukrán háború új frontot nyitott: az információs térben zajló harcot, ami már azelőtt az EU-t, hogy orosz tankok jelentek volna meg 2014-ben a Krím-félszigeten. A propaganda nemcsak politikai veszélyforrás, hanem közvetlen fenyegetés a demokráciára és a társadalmi bizalomra is. Miközben a közösségi médiában terjedő álhírek új típusú kihívásokat jelentenek, a megoldásokhoz egyszerre van szükség technológiai szabályozásra, társadalmi ellenállóképességre és tudományosan megalapozott beavatkozásokra – többek között ezekről a témákról beszéltek a tallinni InformEU találkozón európai döntéshozók. Észtország miniszterelnöke, Kristen Michal szerint Európa immunrendszerét támadják mindennap, míg Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy közvetlen veszélyben vagyunk, amit nem is ismerünk fel a legtöbbször. Az EU már eddig is sok forrást költött az álhírek elleni küzdelemre, de az új költségvetésből még több forrás mehet az ilyen célokra.
A mai nap tartották meg az Európai Unió Energiaügyi Tanácsának ülését, amelynek központi témája az orosz fosszilis energiahordozókról szóló leválási terv volt. Magyarország részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vett részt, aki több fontos bejelentést is tett az egyeztetésről.
Emmanuel Macron francia államfő bírálta Donald Trump amerikai elnök azon szándékát, hogy az Egyesült Államok bekebelezze Grönlandot, és kifejezte Európa szolidaritását a Dániához tartozó autonóm területtel, amikor vasárnap látogatást tett a sarkvidéki szigeten.
Az amerikai vámpolitika keltette piaci zavarok az eurót hozták kedvezőbb helyzetbe a globális pénzügyi rendszerben. A dollár gyengülése és az euró tartós erősödése komoly fordulatot jelezhet a nemzetközi tartalékvaluták versenyében, amivel az Európai Unió nem remélt fegyvert kapott a kezébe. Megindulhat az európai integráció következő, tőkepiaci szakasza is, ami hatalmas versenyképességi ugrást hozhat a kontinensen.
Nemcsak a szélsőséges időjárás, de a trópusi eredetű megbetegedések is egyre nagyobb problémát és egyre több halálesetet jelentenek Európában, és egyelőre nem látszik, hogy valóban átfogó terv készülne a klímaváltozással összefüggő egészségügyi kihívások kezelésére. Az EU területén megjelenő délről érkező szúnyogfajok által terjesztett vírusok csak ritkán halálosak, de gyakran hosszú távú szövődményeket okozhatnak.
A világ legnagyobb nyugati hatalmai rendkívüli biztonsági intézkedések mellett gyűltek össze a kanadai Kananaskisban, ám a G7-csúcstalálkozó valódi tétje a belső megosztottság kezelése. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba alapjaiban forgatja fel a nyugati egységet, miközben a közel-keleti háború, az ukrajnai front és a kereskedelmi válság is súlyos vitákat szít. Az uniós vezetők között valóságos verseny indult azért, ki képes hatékonyan befolyásolni az amerikai elnököt, de valójában Brüsszelben már azzal számolnak, hogy a szövetség G6+1-ként működik tovább és Európának kell a világ új vezetőjének lennie.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke keményebb szankciókat sürget Oroszország ellen a G7-csúcstalálkozón, hogy tűzszünetet érjenek el az Ukrajna elleni háborúban - írta meg a Kyiv Independent.
A péntek hajnalban kitört iráni-izraeli háború hatásai Magyarországig érnek – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, hogy a mai reggelt ezért gazdasági megbeszéléssel nyitották, este pedig azzal zárták.
Az ENTSO-E javaslata szerint Németország árampiacát öt zónára bontanák, hogy a regionális költségkülönbségek jobban érvényesüljenek – ez gazdaságilag hatékonyabb lenne, de több szereplő szerint áremelkedést hozhat, különösen Dél-Németországban és a közép-európai térségben - köztük Magyarországon is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton jó hangulatú telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel a G7-csúcstalálkozó előtt.
Ambiciózus új stratégiát mutatott be az Európai Bizottság, amellyel megerősítené az Európai Unió vizeinek és vízgazdálkodásának ellenálló képességét, hiszen egyre nagyobb problémával áll szemben a régió - ami akár vízhiányhoz is vezethet.
Éppen ünneplésre készülődnek a luxemburgi városkában, Schengenben, ahol 40 éve írták alá a település nevét viselő egyezményt. Az öröm azonban nem felhőtlen, hiszen a szabad mozgás ígéretével szembemenve még a szomszédos Németországba való átjutás során is ellenőrzésbe futhatnak az átkelni vágyók. Az utóbbi években "az európai projekt egyik fő vívmányát" egyre nagyobb kihívás éri, a határátlépések korlátozásának állandósulásával a jövője bizonytalanabb, mint valaha.
Maia Sandu moldáv elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország válságot provokálhat a Dnyeszter folyón túli szakadár régióban a Moldovában szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt - számol be a Kyiv Independent.
A svájci kormány jóváhagyta az Európai Unióval kötött új kétoldalú megállapodást a tavaly év végén lezárult hosszú tárgyalások eredményeként - jelentette a Bloomberg.
Donald Trump amerikai elnöknek a kritikus ásványkincsek megszerzésére irányuló törekvése úgy tűnik, hogy megnyithatja az utat a következő nagy "aranyláz" előtt – azonban most a kincset nem a hegyoldalakban, hanem az óceán fenekén kell keresni. Az amerikai vezetés célja, hogy ellensúlyozza Kína ásványi erőforrások terén szerzett elsöprő fölényét, ezért Trump áprilisban aláírt egy átfogó elnöki rendeletet, amely felgyorsítja a mélytengeri bányászatot az Egyesült Államokban és a nemzetközi vizeken egyaránt. Ami a legizgalmasabb: a mélytengeri bányászatot végző vállalatok részvényével lehet kereskedni az amerikai tőzsdéken, ezzel a hazai befektetők számára is megnyílik a lehetőség, hogy kivegyék a részüket a következő aranylázból.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
A legutóbbi inflációs adat nehéz helyzetbe hozta a jegybankot.
A magyar boltok a kisebb kiszerelést forgalmazzák majd.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Több mint 20 százalékot emelkedett két nap alatt.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
